A kullancsok világszerte 300 körüli betegséget terjesztenek, de csak töredékük veszélyes emberre. Hazánkban csak 3 fajta fertőzéssel kell komolyabban számolni:
• kullancs-encephalitis, magyar nevén: kullancs okozta agyvelő- és agyhártyagyulladás.
• Lyme-kór
• TiBoLA

A legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés az oltással megelőzhető vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis). Magarországon átlagosan minden ezredik vagy tízezredik kullancs fertőzött az encephalitis vírusával. Évente országosan kb. 50-70 beteget diagnosztizálnak ezzel a betegséggel.
Nála gyakoribb, de antibiotikummal jól gyógyítható a Lyme-kór, amely a kullancsok 10%-ában mutatható ki.
A harmadik betegség, a TiBoLA gyakran magától gyógyul, de antibiotikummal ez is gyógyítható.

A betegségek tüneteit, gyógyítását, részleteit, a "Kullancsbetegségek részletesen" című cikkban olvashatjátok.

De még mielőtt családilag halálra rémültök, majd lemondjátok a tábori részvételt, inkább olvassátok el a teljes cikket! Megtudhatjátok belőle, hogy nem kell megijedni, mert nagyon jól ki lehet küszöbölni a kullancsok által terjesztett betegségek veszélyeit.

Az utcára is kimegyünk, pedig elüthet az autó. Bevásárló központba is elmegyünk, pedig kigyulladhat. Iskolába is járunk, pedig egyest kaphatunk. => Mielőtt átmegyünk az úttesten, körbenézünk. Ha kigyullad a bevásárlóközpont, tudjuk, merre kell szaladni. És nem utolsó sorban: tanulunk, hogy ne kapjuk egyest. Jó esetben.

Így megy ez a kullancsok háza táján is. Kullancsriasztó szert használunk, hogy a kullancsoknak elmenjen a gusztusa tőlünk. Oltást adatunk be a háziorvossal, hogy ha mégiscsak közelebbi kontaktisba kerülünk egy ilyen aprósággal, akkor az encephalitis minimális veszélyétől is mentesítsük magunkat. És megismerjük, hogyan kell megtalálni és kiapplikálni Őt.

Védekezés

Először is vegyük sorra a betegések és a kullancscsípés megelőzésének módjait. Leghatékonybab módja a kullancsok elkerülésének, ha ki sem lépünk az utcára. Kullancsok a város kellős közepén is vannak, mivel behordozzák a madarak, a háziállatok, de mi magunk is, és aztán jól eléldegélnek bármilyen kis parkban vagy virágágyásban is, ahonnan aztán meglátogatnak minket is, falatozgatni a vérünkből egy kicsikét. Talán túlzás lenne azt attól rettegni, hogy a szobanövényeken is kullancs leledzik, de azért ez sem zárható ki teljesen.

Ha azonban úgy döntünk, hogy mégiscsak unalmas lenne folyamatosan a lakásban tölteni 70 évet, vegyük sorra, hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen.

Milyen kullancsriasztót használjunk?

Tévhit, hogy a B vitamin (pl. Poly-B tabletta), fokhagyma, pálinka, stb. fogyasztása távol tartja a kullancsot. Nem tartja.

A piacon kapható kullancsriasztók csaknem mindegyike diethyl-toluamidot (DEET) tartalmaz. Ez hatékony szer a kullancsok távoltartására, de csak a 30% feletti koncentrációban. Ilyen töménységben azonban a szer jelentős mennyisége a bőrről felszívódik, és enyhébb-súlyosabb általános tüneteket okozhat: fejfájás, szédülés, hányinger, de leírtak epilepsziás görcsöket is. Emiatt az elmúlt években a töményebb termékeket fokozatosan kivonták a forgalomból, így kerültek forgalomba az 1-2 óráig ható szerek, amelyek a gyakorlatban használhatatlanok.

Ezért számít áttörésnek a hazai piacon GalaktivBio kullancsriasztó aeroszol megjelenése. Előnye, hogy nem tartalmaz toxikus anyagokat, így kisgyermekek védelmére is alkalmas. A készítmény legfontosabb hatóanyaga az eukaliptusz-olaj, emellett egyéb növényi illóolajokat tartalmaz. Illata kellemesebb, mint a DEET-t tartalmazó szereké. A gyártó 4-5 órás védelmet garantál. Megvásárolható gyószertárakban, DM drogériákban, bio- és egészségboltokban, vadász- és horgászüzletekben. (Testvére a GalaktivBio szúnyogriasztó szer.)

A készítmény igen stabil: 5 éves tárolás során sem mutatható ki hatáscsökkenés. A környezetre veszélytelen (EPA-011550). Állatkísérletekben, szájon át adagolva 20g/testsúlykg adagban (50 kg-s, emberi testsúlyra vonatkoztatva ez 1 kg-s (!) dózist jelentene) sem észleltek semmiféle mérgező hatást. Önkéntesek bőrére juttatva sem okozott kimutatható elváltozást (LHS 200209231). Állatkísérletekben a szer 100%-os védelmet nyújtott, tehát állataink védelmére is hatásos.

Oltás

Megelőző oltás csak legveszélyesebb betegség, a kullancsencephalitis ellen létezik. Viszont rögtön kétféle közül is választhatunk: Encepur és FSME-Immun. Egyes kísérletek szerint az Encepur valamivel nagyobb ellenanyagszintet eredményez. Mindkét vakcina elölt kullancs-echephlitis vírust tartalmaz, amely az immunrendszert felkészíti egy esetleges valódi fertőzésre, amit az így már ki tud védeni. Az Encepur oltásnak két fajtája van: Encepur Junior a 12 évesnél fiatalabb gyerekek számára, és Encepur Adults a 12 évesnél idősebb gyerekeknek és felnőtteknek.

Nem ajánlott az oltás, ha valamelyik össztevőre alergiás vagy, korábbi kullancs-echephalitis oltásnak szövődményei lettek, vagy éppen heveny megbetegedésben szenvedsz.
Az oltást az orvosnak mérlegelnie kell, ha kórtörténetedben agykárosodás szerepel, vagy tojás fogyasztásakor ekcéma vagy nehézlégzés lép fel.

Az vakcinát a háziorvos írja fel, majd kiváltás után ő adja be, felkar- vagy farizomzatba. A beadásig hűtőszekrényben, +2 és +8 °C között kell tárolni. Fagyasztani tilos!

Az antitestek minden séma esetén a 2. oltástól számított 2. hét múlva jelennek meg, vagyis lényegében ekkortól kezdve tekinthetjük úgy, hogy védve vagyunk. Teljes, hosszan tartó védelem a 3. oltás után alakul ki. Ettől még persze ha mondjuk tavasszal normál séma szerint beadattuk az első két oltást, egészen nyugodtan mehetünk erdőbe, a védettség szinte teljes.
Ezután három évente egy emlékeztető oltást kell kapnunk.

Mint minden gyógyszer, ez is okozhat mellékhatásokat. Helyi reakciók, úgy mint átmeneti kipirosodás, duzzanat és fájdalom előfordulhatnak, esetenként a környező nyirokcsomók duzzadásával. Egyedi esetekben kis fájdalommentes csomó alakulhat ki. Elsősorban az első oltás után előfordulhatnak influenza-szerű tünetek 38 °C fölötti testhőmérséklettel, fejfájással, izzadással, hidegrázás, izom- és ízületi fájdalom és esetenként hányinger és hányás. A tünetek általában 72 órán belül megszűnnek és csak ritkán jelentkeznek újra a későbbi oltások után. Lázas reakciók csak az oltottak kb. 5%-ánál lépnek fel.

Az oltás-sorozatot előre gondolkodva kell elvégeztetni, nem pedig akkor, ha kullancsot talátunk magunkban. Ilyenkor már nem véd meg mindet semmitől, csak téves pozitív dignózist okozva felesleges kalamajkába kerülhetünk.

Öltözködés, hajviselet

Tuti módszer, ha vegyvédelmi ruhában közlekedünk. Ez persze butaság lenne.

A kullancs szereti az olyan helyeken beékelni magát, ahol vékonyabb a bőrünk, és emellett még árnyékos is a terület. Így a vegyvédelmi ruha ellentéte is nagyon hasznus tud lenni: járjunk olyan ruhában, amiben a testünk minél nagyobb részét érheti napfény. A hosszú haj feltűzése segít elijeszteni a kullancsot a hajas fejbőr határáról, ami egyébként az egyik kedvenc helye.

Megtalálásuk, eltávolításuk

Természetesen a kullancs étkezni jár a bőrbe, ha jóllakott, távozik. Így tehát nem kizárt a fertőzés akkor sem, ha nem találunk kullancsot. A kullancsok fiatal alakjait, a lárvákat nehezebb észrevenni, de szerencsére ezek a ritkán fertőzöttek. Egy felnőtt kort megért kullancs éhesen néhány milliméter, a jól lakott nőstény extrém esetben akár egy centi is lehet.

Fontos a napi "kullancs-vizit"

Amikor olyan környezetben vagyunk, ahol kullancsok is előfordulhatnak, fontos, hogy naponta átnézzük saját magunkat. Minél hamarabb találjuk meg és szedjük ki, annál kisebb eséllyel adja fertőz meg minket. Azokat a területeket, amiket nem látunk (nyak, hát, stb) egymásnak segítve nézzük át! Másik módszer, hogy fürdéskor, amikor amúgy is végigsimítjuk az egyes testtájakat, figyeljünk, hogy belakad-e kezünk valami olyanba, ami nem oda való. Felnőtteknél a térdhajlatot, gyermekeknél a hajas fejbor és a szortelen rész határát érdemes tüzetesen átnézni. A lágyékhajlat, a hónalj, a fehérnemű gumija, pántja alatti területet is gondosan tekintsük át! Ha kullancsot találtunk magunkban, mielőbb kérjünk segítséget a kiszedésben! A kullancsot az különbözteti meg legjobban egy kiálló anyajegytől vagy szemölcstől, hogy neki lába van, amit nem fúr a bőr alá.

A kullancs nem mászik belénk. De még csak a fejét sem dugja be a bőr alá, mint ahogy azt sokan gondolják. Csak a háromágú, fűrészes szélű szájszervét dugja be, amit szétfeszítve rögzíti magát. Azért nem érezzük, amikor ez megtörténik, mert előtte érzéstelenítő szert fecskendez a bőrre.

Szedjük ki minél hamarabb!

Sokféle szájhagyomány útján terjedő butaság járja a világot arról, hogy a kullancsot kijön ha különböző olajokkal, zsírral, kölnivel kenegetjük. Ez nem igaz, sőt, öklendezésre készteti a kullancsot (fulladozik), ami így több kórokozót fecskednez a vérbe. A híres kullancskiszedő kanál gyakorlatilag használhatatlan az embereken. (Háziállatokra jó.) Szemöldök csipesz sem célravezető, mert ezzel épp a testünkbe passzírozzuk a kullancs beltartamát.

Leghatékonyabban a cárnás módszerrel tudjuk kiszedni a jószágot. Fogunk egy darab cérnát, amit a kullancs bőrhöz közeli részén, tehát a szájánál körbehurkolunk. Nem kell megszorítani, csak épp annyira, hogy körbeérje a kullancs szájszervét. Ezután nem kitépjük, hanem lassan, a bőrünkön kis sátort képezve húzzuk kifelé. Így nem szakad be a szájszerv vége, hanem a kullancs saját maga elereszti a bőrt. Nem feltétlenül kell ezután orvoshoz szaladni, viszont hasznos, ha előrelátóan megőrizzük a kullancsot.

Kiszedés után nem kell semmit csinálni a bőrrel, NE is fertőtlenítsük! A kullancs a kórokozókat a véráramba fecskendezi, a szúrás helyén a bor fertotlenítése a keringésbe került kórokozókkal szemben vajmi kevéssé nyújthat védelmet. A borre kent vegyszerekre adott esetleges helyi reakció viszont Lyme-betegség gyanúját keltheti, és antibiotikum-kezelésre ösztönzi a klinikusokat. Ugyanilyek okból ne is ragasszuk le a csípés helyét!

Nem kell megijedni, ha beszakad a "feje". Először is ez nem a feje, csak az állkapcsa. Másodszor pedig ez már nem fertőz, és a szervezet automatikusan idegentestként kezelve, pár nap alatt kilöki. Gyakorlatilag kiesik.

Menjünk-e orvoshoz?

A nem kifejezetten kullancsbetegségekkel foglalkozó orvosok több kárt okozhatnak, mint hasznot. Így ne az legyen az első dolgunk, hogy szaladunk a legközelebbi orvosi rendelőbe. Viszont a kiszedett kullancsot jó, ha elraktározzuk, hogy a későbbiekben esetlegesen kialakuló betegségek felismerését és gyógyítását elősegítsük. Ezzel együtt jegyezzük fel a csípés (megtalálás) dátumát és helyét!

Mikor NE menjünk orvoshoz?

Kullancsunkkal NE menjünk orvoshoz, ha erre külön indokunk nincsen. Az orvosok többsége nem járatosabb a kullancseltávolítás terén, mint a szomszédasszonyunk. Ugyanakkor a kötelességtudat az orvosokat egyéb ténykedésekre ösztönzi:

• Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve, a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy ki nem barkácsolja. A szájszerv azonban egy 3 lábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakul ki, amit törvényszerűen antibiotikum-kezelés követ, és előbb-utóbb (tévesen) felmerül a Lyme betegség lehetősége is.
• Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Bár kullancs által terjesztett tetanuszt még senki sem látott, ez a butaság, tehát az oltás beadásának kényszere beivódott az orvosi köztudatba. Szerencsétlen esetben az oltástól a páciens belázasodik, és felmerül, hogy a lázat a kullancs terjesztette fertőzés okozta. (Előfordult olyan, akinek a fenti okból kialakult láza miatt kullancs által terjesztett agyvelőgyulladást véleményeztek, és gerinccsapolást is végeztek.)
• Korábban kapható volt egy, a csípés után adható védőoltás (FSME-bulin), amit azóta szerencsére kivontak a forgalomból. Hatékonysága is gyenge, vérkészítmény lévén az elméleti kockázata jelentős, ára viszont igen magas volt. Mivel ma ez az oltás már nincs, helyette a doktorok előszeretettel adnak kullancsencephalitis megelőzésére szolgáló oltást. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után közvetlenül, nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe. Az oltás ilyenkor megnehezíti a kullancs-encephalitis (agyhártya- és agyvelőgyulladás) irányában végzett laboratóriumi vizsgálatok értékelhetőségét. Az oltás lázat is okozhat, és akkor az előbb részletezett helyzet áll elő...
• Ha nem kapunk védőoltást, akkor szinte biztos, hogy kapunk antibiotikumot. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme baktériumot elpusztítsa, de elegendő lehet, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.
• Ha még antibiotikumot sem kapunk, akkor legalább valami helyi fertőtlenítő szert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek a doktorok. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, ami azután felveti a Lyme betegség lehetőségét.
• Ha még ezek sem történnek, akkor legalább egy laboratóriumi vizsgálatot végeznek, rendszerint Lyme-kór irányába. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25%-os álpozitivitással dolgoznak, ekkora esélyünk van, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot fogunk szedni. A csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.

Mikor menjünk orvoshoz?

Ha bármilyen, mással nem magyarázható panasz lép fel, ami egy hétnél tovább tart, vagy visszatér. (A Lyme betegség lappangási ideje 1 naptól akár 1 évig is terjedhet.)

• Amennyiben a csípést követő két héten belül láz, szédülés, fejfájás, izomfájdalom mutatkozik.
• A csípés után lappangási idővel jelentkező, fokozatosan növekvő, legalább 5 cm-es pír jelentkezik. Ha nem találtunk kullancsot, érdemes megvárni a 10 cm-es átmérőt (kivétel a gyermekek füle előtt húzódó pírt, mert ez gyakorta szövődik arcidegbénulással).
• Arcidegbénulás lép fel.
• A fülcimpa vagy az emlőbimbó megduzzad, liláspiros lesz, de nem fáj, és a duzzanat egy hétnél tovább tart.
• Szívritmus-zavar jelentkezik.
• Ízületi, izomfájdalom vagy komoly fáradékonyság lép fel.

Továbbá várandós anyákat mindenképpen célszerű megvizsgálni, mivel a magzatra nézve a fel nem ismert Lyme fertőzés kockázatos.

A szakértő

Az itt olvasottakat Dr. Lakos Andrástól idéztük, aki a Kullancsbetegségek Ambulanciája vezetőjeként ezer és ezer kullancs-betegséget látott, kezelt, gyógyított. Weblapján még részletesebb információkhoz juttathatod szüleidet.