Mielőtt elolvassátok ezt a cikket, és családilag halálra rémültök, majd lemondjátok a tábori részvételt, inkább nézzétek meg a "Kullancsokról általában" című cikket! Megtudhatjátok belőle, hogy nem kell megijedni, mert nagyon jól ki lehet küszöbölni a kullancsok által terjesztett betegségek veszélyeit.

Az utcára is kimegyünk, pedig elüthet az autó. Bevásárló központba is elmegyünk, pedig kigyulladhat. Iskolába is járunk, pedig egyest kaphatunk...

Ez a cikk a puszta tényekrő való tájékozódást segíti, mert az sosem árt, ha valamit jobban megismerünk.

Kullancsencephalitis (vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás)

Ritka betegség, az Ixodes ricinus („vöröshasú” vagy „közönséges”) kullancs terjeszti. Magarországon átlagosan minden ezredik vagy tízezredik kullancs fertőzött az encephalitis vírusával. A védőoltások bevezetése előtt évente átlagosan 300 esetet ismertek fel. Az oltások hatására az utóbbi 10-15 évben folyamatosan csökken a betegség gyakorisága. Évente kb 50-70 betegben ismerik fel a betegséget. A kullancs-encephalitis kis gyakoriságban fertőz. A fertőzöttek 1-2%-ánál halált, kb. 10%-uknál maradandó bénulást okoz, és nagyjából 40%-ban enyhébb-súlyosabb maradandó agykárosodást hagy hátra maga után. A betegség elsősorban a nyugat-magyarországi területeken (főleg Zala megyében) fordul elő, de az Alföld kivételével mindenhonnan jelentenek eseteket.

A kullancscsípést követően 3-21 napos lappangás után mérsékelt láz, majd 1-2 hőemelkedéses nap után magasabb láz, heves fejfájás, hányinger, hányás, szédülés léphet fel. Ezt követően alakulnak ki az idegrendszeri tünetek: súlyosabb esetben eszméletvesztés, ezt megelőzően fokozódó aluszékonyság vagy épp ingerlékenység utal a központi idegrendszer károsodására. A betegség öntörvényű, az orvosi kezelés csak tüneti jellegű és csak kismértékben enyhítheti a kórlefolyást. Adott esetben gépi lélegeztetésre, tehát intenzív osztályos kezelésre szorul a beteg. A vírus ellen ható gyógyszerünk nincs, és mire a tünetek kifejlődnek, már a kórokozó elpusztította az idegsejtek jelentős részét.

A megelőzésére két fajta oltás létezik: Encepur és FSME-Immun. Ezek elölt vírust tartalmazó, ún. aktív védőoltások. A tartós védettség kialakítása érdekében ismételten kell az oltásokat beadni. Az első oltás után 30 nappal a másodikat, majd fél évvel később a harmadikat. Ezután 3 évente egy emlékeztető oltással kell felfrissíteni az immunizálást. Az Encepur egyes vizsgálatok szerint valamennyivel hatékonyabb. Az oltásokról részletesebben la "Kullancsokról általában" című cikkben olvashattok.

Lyme-kór

Ezt is a közönséges kullancs terjeszti, de szinte mindenben a kullancsencephalitis ellentéte.  Bakteriális fertőzés, jól gyógyítható. A beteg sorsa jórészt a kezelőorvoson múlik. A betegség lefolyása változatos. Halálozás nincsen, de a fertőzés idültté válhat, évtizedekig is eltarthat, súlyossága ebből adódik. A fertőzés felismerése is sokkal nehezebb, e téren számos bizonytalansággal találkozhatunk még 25 évvel a betegség felfedezése után is. A Lyme betegség az egész országban előfordul, sokkal gyakoribb, mint az előző kórkép. A fertőzött kullancsok aránya területenként változik. Ha fertőzött a kullancs, kb. 2% eséllyel fertőzi meg áldozatát. Évente kb. 10 000 friss fertőzéssel lehet számolni.

Szerencsére gyakori (de távolról sem minden esetben mutatkozó), könnyen felismerhető jel a kullancscsípés helyén lassan növekvő, ovális alakú ún. Lyme-folt. Ez gyakran céltáblaszerű: közepén lilás, a szélén piros, a kettő között pedig halvány vagy épp egészségesnek látszó bőrterület mutatkozik. A folt azonban lehet homogén, vagy épp apró bevérzésekkel tarkított. Megnőhet akár 50 cm nagyra is. Ha 5 cm-nél kisebb a folt, várni kell pár napot, hogy növekedik-e, ugyanis sok más is okozhat kisebb méretű pirosodást. Gyermekeknél a csípés gyakori a fejen, a fül mögött. Ilyenkor csak egy halvány csík látható a fül előtt, ami lassan halad az orr felé. A térdhajlatban és a lágyékhajlatban is csíkszerű, kezdetben kissé duzzadt lehet a folt, ami egyébként fájdalmat nem okoz, viszketni is csak minimális mértékben szokott. Előfordul, hogy komoly fáradékonysággal, fej, ízületi vagy izomfájdalmakkal jár. Gyakran a látványon kívül azonban semmi más panaszt nem okoz. Láz szinte soha sincsen. A bőrpír legalább egy hétig, esetenként hónapokig megmarad, de előbb-utóbb kezelés nélkül is eltűnik. (Attól még a kórokozó a szervezetben tovább szaporodhat.) Bár a Lyme-folt könnyen felismerhető, mégis előfordul, hogy orvosok is összetévesztik pókcsípéssel, gombás bőrfertőzéssel vagy allergiás bőrbetegséggel. Ennek elsősorban az az oka, hogy az emberek csak minden második kullancscsípést ismernek fel. Azt gondolják, hogy a kullancs örökké a bőrben marad, és ha nem találták meg, akkor még a folt megjelenésének idejében is ott kellene tartózkodnia.

Ritkább, többnyire gyermekek fülcimpáján mutatkozó bőrelváltozás a borrelia lymphocytoma. Ez egy lilásvörös, tömött és fájdalmatlan csomó. Felnőttekben az emlőbimbó mellett fordulhat elő. Kezelés nélkül hónapokig látható.

Amennyiben a fertőzést nem ismerik fel a korai szakaszban, akkor hetek-hónapok-évek múlva különböző betegségek keletkezhetnek. Így tehát érdemes a később felmerülő betségeknél számba venni a Lyme-kór lehetőségét is.

A Lyme betegség valamennyi formája jól reagál antibiotikumokra. Ha a beteg mégsem gyógyul, többnyire téves diagnózisról van szó. Nehezebb meggyógyítani az alkoholistákat, a diabeteseseket, és a fertőzött állapotos nők ellátása is specialista feladata.

TiBoLA

A betegséget Dr. Lakos András keresztelte el, és távolról sem biztos, hogy évtizedek múlva is így fogják hívni. Az elnevezés a "kullancs által terjesztett nyirokcsomó-duzzanat" angol fordításából képzett mozaikszó.

Leggyakrabban kisgyermekek betegsége. A nagyobb testű, lencsényi-borsónyi kullancs (Dermacentor marginatus vagy reticulatus) terjeszti. A csípés a hajas fejbőrön éri az áldozatot. Ez a fajta kullancs a kifejezetten szőrös állatokat kedveli. Elsősorban a sűrű és hosszú hajú gyermekek veszélyeztetettek. Napokkal-hetekkel később a csípés helye megduzzad, kifekélyesedik, váladékozik. Körülötte – tehát a tarkón, a hajas fejbőr alatt, ahol egyébként szinte sohasem látunk ilyet – babnyi nyirokcsomó-duzzanatok keletkezhetnek. A lokális reakció (eschar) helyén jellegzetes 1-2 cm-es tartós hajhiány alakul ki. Ennek alapján a már hosszabb ideje gyógyult esetek is felismerhetők.

A betegség jóindulatú, magától is meggyógyulhat, egyes antibiotikumokkal jól gyógyítható. Csak ritkán alakul ki idegrendszeri szövődmény, vagy elhúzódó, idült lefolyás. Maga a fertőzés ritkán jár lázzal, hőemelkedés gyakori. . A statisztika szerint vélhetően gyakori kórképről van szó. A fertőzés Európa nagy részén megtalálható. A diagnosis a jellegzetes klinikai kép alapján lehetséges. Ez a kórkép talán a legkevésbé súlyos.

Tularaemia (Nyúlpestis)

Ez is nyirokcsomó-duzzanattal jár. A csípés helye kb. egy hét múlva lencsényire megduzzad. A csípéshez közeli régióban – a TIBOLÁ-val ellentétben – igen fájdalmas, forró tapintatú, lobos bőrrel fedett nyirokcsomó-duzzanat keletkezik. A folyamatot magas láz kíséri. A hetek múlva beolvadt nyirokcsomó kifakad, és belőle bűzös váladék ürül. A nyirokcsomóból ürülő váladék rendkívül fertőző. Ha kiürül a beolvadt nyirokcsomó, az addigra igen meggyötört beteg láztalanná válik.

A fertőzés bizonyos antibiotikumokkal gyógyítható, és nem kell heteket várni, hogy a folyamat magától nyugodjon meg. A beteg ellátása infectológusra tartozik. A csípés helyén csillag alakú heg marad vissza, mely annyira jellegzetes, hogy ennek alapján évek múlva is megállapítható a kórisme.

Ehrlichiosis

Még nem tisztázott, hogy Európában milyen gyakori ez a fertőzés. A kullancscsípést követő napokban magas láz lép fel, néha kiütések, esetleg apró bőrvérzések is láthatók. Vérvizsgálattal májkárosodás, a vérlemezkék és a fehérvérsejtek számának folyamatos csökkenése mutatható ki. Néhány százaléknyi halálozással is számolni kell.

Rendkívül ritka betegség. Annak ellenére, hogy komoly igyekezettel kutatják Európában a betegséget, csak néhány igazolt esetet közöltek. Hasonló klinikai tünetekkel jelentkező betegeket azonban doxycyclinnel könnyen meg lehet gyógyítani.

Babesiosis

A maláriához hasonló, Ixodes kullancsok által is terjesztett fertőzés. Súlyosabb korképe csak lép-eltávolításon átesett betegekben fordul elő, kis számban. Önmagában tehát nincs jelentősége a fertőzésnek, de úgy tűnik, hogy a Lyme betegek 10%-a babesiával is fertőződik.